fő tartalom

Helyi iparűzési adót érintő változások

Hírkép: Helyi iparűzési adót érintő változások

Az Egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (Módtv.) megalkotásával gyökeresen átalakulnak az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására vonatkozó szabályok. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) jelenleg hatályos szabályozása szerint a helyi iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározásának lehetőségével a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó vállalkozó, a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya, a kisvállalati adó alanya, valamint azon egyéb iparűzési adóalany élhet, akinek/amelynek a nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – a 8 millió Ft-ot nem haladta meg.

Az egyes adóalanyokra külön adóalap-megállapítási szabály és külön eljárási rendelkezés vonatkozik. A Módtv. – a Htv. adóalap-megállapítási rendszerének bonyolultságát csökkentő céllal – újítja meg az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítási módját, s ezáltal a jelenlegi módszerek közül háromfélét (a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű adóalanyra, az átalányadózóra, a KATA alanyára vonatkozó egyszerűsített lehetőséget) egyféle adóalap-megállapítási mód vált fel.

Az új szabályozás a választásra jogosultak körét adózási módtól függetlenül határozza meg és bevezeti a kisvállalkozó fogalmát. Eszerint valamennyi olyan vállalkozó, akinek/amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió forintot, illetve a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió forintot nem haladja meg, kisvállalkozónak minősül és jogosulttá válik az új modell alkalmazására. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált lesz. Az új szabály három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. Eszerint az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

  • 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg (éves iparűzési adó összege 2%-os adómértékkel számolva: 50 ezer forint),
  • 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg, (éves iparűzési adó összege 2%-os adómértékkel számolva: 120 ezer forint),
  • 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő esetén a bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint, (éves iparűzési adó összege 2%-os adómértékkel számolva: 170 ezer forint).

A Htv. új rendelkezése azt is rögzíti, hogy az egyes adózói csoportokban mit kell bevétel alatt érteni. Eszerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel).

A törvénymódosítás azt is egyértelműsíti, hogyha a kisvállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja, akkor adóalapját a székhelye és valamennyi telephelye fekvése szerinti önkormányzat felé így kell megállapítani. Az erről szóló bejelentést a kisvállalkozónak valamennyi érintett (székhely, telephely szerinti) önkormányzat felé külön-külön kell megtennie a rá irányadó módon (az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz május 31-éig vagy telephely-nyitás, székhely-áthelyezés esetén a tevékenység kezdésétől számított 15 napon belül, az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentkezéskor). Az új iparűzési adóalap-megállapítási módszert csak teljes adóévre lehet alkalmazni, és a kisvállalkozó e döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja.

A törvénymódosítás szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás jelentős újdonsága, hogyha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóalapját nem kell megállapítania, a települések között nem kell megosztania és adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni, ami egyúttal megfizetett adóelőlegnek is minősül, mivel a fizetendő adóelőleg összege – változatlan adóévi bevételi sáv mellett – az általa az előző adóévre fizetendő adó összegével azonos. Ebből az is következik, hogyha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévre – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – fizetett adóelőleg összegét, akkor úgy lehet tekinteni, hogy a kisvállalkozó – szándéka szerint – az adóelőleg megfizetésével már eleget tett az éves adófizetési kötelezettségének. A kisvállalkozó adóbevallás benyújtására csak abban az esetben köteles, ha adóalap-sávot vált.

Abban az évben, amelyben a kisvállalkozó első ízben alkalmazza a tételes adóalap-megállapítási módot, az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallásában bevallott második előlegrészlet összegét annak esedékességekor (az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig) köteles megfizetni (tehát 2023-ban meg kell fizetni a 2023. március 15-ei előleget). Ebben az esetben a megfizetett adóelőleg-részlet a tételes adóalap-megállapítást választó vállalkozó számára előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít, s így a kisvállalkozónak adóelőleg-fizetési kötelezettsége az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és az előírt adóelőleg különbözetének erejéig áll fenn.

Az adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első adóévében tehát például 2023-ban, az adóév május 31-ei esedékességgel két jogcímen áll, állhat fenn fizetési kötelezettség: ha a 2022. adóévre felmerül fizetendő adó (a bevallott adó magasabb, mint a 2022-ben teljesített adóelőleg), valamint a 2023. évre vonatkozó előleg megfizetése, mely utóbbi összegbe a 2023. március 15-én már megfizetett előleget be lehet számítani. A módszer alkalmazásának második évében, tehát például 2024-ben, már csak egy teendő marad, ha az adózó bevétele a bevételi sávot nem lépi át, akkor 2024. május 31-éig kell előleget fizetni a 2024. évre.

Amennyiben az új tételes iparűzési adóalap-megállapítást választó kisvállalkozó valamely adóévben már nem szeretné adóalapját ezen módszer alkalmazásával megállapítani, az erről szóló bejelentését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teheti meg az önkormányzati adóhatóság felé. E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására is köteles, hiszen e döntése eredményeként az iparűzési adóalapjának megállapítására az általános szabályok válnak irányadóvá. Az így bevallandó adóelőleg két részletben lesz esedékes, az első részletet az adóév május 31-ig (az előleg-bevallással egyidejűleg) az előző adóévi adó összegével egyezően, a másik részletet pedig a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegben kell megfizetni.

Ha az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó esetén – az előzetes várakozásokkal ellentétben – az adóévi (évesített) bevétel meghaladja a 25 millió, illetve 120 millió forint küszöbértéket, akkor az egyszerűsített adóalap-megállapítás nem alkalmazható az adóévben és az adóévet követő adóévben. Ekkor, az adóévet követő évben benyújtandó bevallásban vagy az általános szabályok szerint kell megállapítani az adó alapját és teljesíteni az adókötelezettségét, vagy ha az adózó KIVA-alanya, úgy választhatja a KIVA-alanyokra irányadó, Htv. 39/B. §-ában meghatározott egyszerűsített adóalap-megállapítást is.

A Htv. új, 2023. január 1-jétől alkalmazható tételes adóalap-megállapításról szóló előírásai értelmében – bevételük nagyságára figyelemmel – az új KATA alanyok is jogosultak ezen adóalap-megállapítási módszert választani. Annak érdekében, hogy az új KATA-t alkalmazók számára is 5 hónap álljon rendelkezésre 2023-ban az egyszerűsített adózásról szóló döntésre, számukra is lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a 2022. évről adóbevallás-benyújtására kötelesek, azt a jelenleg érvényben lévő 2023. január 15-e helyett 2023. május 31-éig tegyék meg. Az adózási adminisztráció megkönnyítése érdekében a Htv. új szabályozása szerint azzal a vélelemmel kell élni, hogy – függetlenül attól, hogy az új KATA alany adózónak a 2022-es adóévről van-e vagy nincs bevallás-benyújtási kötelezettsége – alkalmazni kívánja a 2023. január 1-jétől hatályos egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást a 2023. adóévre. Ezen törvényi vélelem azt eredményezi, hogy e vállalkozói körnek nincs semmilyen adminisztratív teendője, amennyiben élni kíván a 2023. január 1-jétől hatályos egyszerűbb iparűzési adózás lehetőségével. Amennyiben az új KATA alanya nem kívánja alkalmazni az új egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítási módszert, úgy e döntését 2023. május 31-éig köteles a 2022. adóévről szóló bevallásban vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon közölni. Ekkor azonban „általános” adózási módra vált, s így adóelőleget is kell bevallania a 2023. január 1-jétől 2024. június 30-éig terjedő adóelőleg-fizetési időszakra, mégpedig 75 ezer forintot, melyet két részletben kell megfizetni: 2023. május 31-ei esedékességgel 50 ezer forintot, 2024. március 18-ai esedékességgel 25 ezer forintot.

Fontos azt is tudni, hogy az a vállalkozó, aki az egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult, így ennek következményeként a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendeletünkben a 2,5 millió forintot meg nem haladó adóalappal rendelkező vállalkozások számára biztosított adómentesség 2023. adóévtől megszűnik.

 

  • Létrehozva: 2022. december 20.