Dunaújváros is fogadja az olimpiai lángot
Dunaújváros is fogadja az olimpiai lángot
Koncert a Petőfi ligetben
Koncert a Petőfi ligetben
Sárkányhajózás
Sárkányhajózás
Római kori dombormű másolata
Római kori dombormű másolata
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
Dózsa György tér
Dózsa György tér
Festői Duna-part
Festői Duna-part
Duna-parti sétány
Duna-parti sétány
Római Kőtár
Római Kőtár
Bartók és Kodály a Petőfi ligetben
Bartók és Kodály a Petőfi ligetben
Duna-part
Duna-part
Kortárs Művészeti Intézet
Kortárs Művészeti Intézet
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza - aula
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza - aula
Büszkék vagyunk sportolóinkra!
Büszkék vagyunk sportolóinkra!
Belvárosi kincsek
Belvárosi kincsek
Korsós lány szobra (Békás szökőkút)
Korsós lány szobra (Békás szökőkút)
Aratók c. szobor
Aratók c. szobor
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
Pentele híd
Pentele híd
Parázs-Varázs Családi hétvége
Parázs-Varázs Családi hétvége
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Petőfi liget
Petőfi liget
Látkép a víztoronyról
Látkép a víztoronyról
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Motorcsónak verseny
Motorcsónak verseny
Molnár László Emlékpark
Molnár László Emlékpark
A Dunaújvárosi Egyetem látképe
A Dunaújvárosi Egyetem látképe
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
Római kori fürdő
Római kori fürdő
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
Szoborpark
Szoborpark
previous következő

Dunaújvárosról

Gazdasági élet
Turisztika
Jelképek
Fejlődő Dunaújváros című kiadvány
DUNAÚJVÁROS című kiadvány (angol fordítással) 2015.
A Városkalauz kiadványában szerepel Dunaújváros
Rövid tájékoztató városunkról
Ötvenes évek épületei
Testvérvárosaink

Városi látképTörténet

A város a Mezőföld délkeleti szélén, a Duna jobb oldalán, a Pentelei-löszparton terül el, Budapestről 67 km-re. A főváros felől a 6-os főközlekedési úton és vasúton, Székesfehérvár felől a 62-es autóúton közelíthető meg. A 150 m tengerszint feletti magasságban települt várost keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi.

A feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn a római korból is, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt kiépült Intercisa  nevű római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a római  birodalom keleti határának, a limesnek a barbár támadások elleni védelmében.
A honfoglaló magyarok a X. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szt. Pantaleonról kapta a nevét.

A falu 1541-től 1688-ig volt török uralom alatt, a 15 éves háború alatt pedig a lakosság  teljesen kipusztult. A betelepítések során - több Duna menti településhez hasonlóan - a magyar  lakosságot rácok váltották fel. Amikor pedig a Duna menti községek jobbágyai megtagadták a  labancoknak a szolgálatot, Pentele is német megszállás alá került és újból elnéptelenedett.
A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu  újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően azonban a település fejlődésnek indult. Az 1831-es kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett - ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt -, ám közben 1830-ban
a község jogot szerez évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. Megyei vizsgálat után az uralkodó, a későbbi palotapuccsal megbuktatott "jóságos" V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot ad Pentelének.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt: a "nemzeti őrsereg" 1848. május 28-án befejezett összeírása szerint a nemzetőrségnek 237 tagja lett  (fegyvergyakorlatra alkalmas közülük 223 személy); a szabadságharc idején a nemzetőrök és a népfelkelők felügyelték a dunai átkelőt és a Buda-Eszék út pentelei szakaszát. A szabadságharc bukása után letartóztatták Téglás János bírót és bebörtönözték a város forradalmi szemléletű jegyzőjét, Varga Mihályt. A lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkás sorba kényszerült. A kiegyezést követő közigazgatási változások során 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták.
Ekkor költözött véglegesen Pentelére a település szellemi arculatának korabeli legjelentősebb formálója, Rosti Pál világutazó, útikönyv-író, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike. (A Pesten született tudós fotográfust a pentelei római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.) A település másik - itt született - híres személyisége: Pentelei Molnár János, festőművész (1878-1924).

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart.
A kezdetben Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar-jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a Mezőföldi-plató szélén álló településre: az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött tehát az új város - akkori nevén Sztálinváros - építése, melynek neve - 1961-től - Dunaújváros. A Sztálin vasműből Dunai Vasmű, majd Dunaferr Rt. lett, a vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében és a Mezőföld keleti részének jelentős központjává vált.

Dunaújváros - Egy perc Magyarország

  • Frissítve: 2015. december 14.